A IX. sz. közepére egységesült mai bolgár nép genetikailag három fő elemből tevődik össze, ezek előfordulási sorrendben!
A legnagyobb elem a terület őslakossága, mely az első emberi lakosság a Balkánon, azaz még az első betelepülők, a görögök előtti. (A görög törzsek az i. e. XX. és XV. sz. körül érkeztek több hullámban a mai Görögországba és a környező területekre.) Innen az első két balkáni nép (legalábbis az első kettő, melyről biztosan tudunk): az illírek a félsziget nyugati részén, s a trákok a középső és a keleti részen.
A mai albánok tulajdonképpen a nem elszlávosodott illírek utódai.
A második elem a szláv.
A görögök után csak a szlávok azok, melyek későbbi betelepülők, de nem olvadtak be, sőt ők olvasztották be az őslakosságot. (Így olvadtak be pl. a macedónok a görögökbe.) A szlávok a VI. században kerülnek a Balkánra, amikor eredeti őshazájukból (a mai szlovák-ukrán-lengyel-belarusz határvidékről) elkezdenek vándorolni minden irányba, köztük délre is. Ennek eredményeképpen a Balkán legnagyobb része szláv többségű lesz, mivel az ottani görög, és elgörögösödött illír, trák, macedón lakosság is elszlávosodik.
S harmadik elem az “ősbolgár”, ez alatt a mai Bulgária területére a VII. században betelepült, ott 681-ben államot alapító bolgár törzseket értve Aszparuh és Kuver kán vezetése alatt.
Nyilván későbbi genetikai hatások is érték a bolgárokat, de alapvetően ez a 3 meghatározó elem.
S bár a keveredés erős, ma is láthatók az egyes típusok.
A három fő nőtípus tehát
- az alacsony vagy közepes, erősen fehérbőrű típus, jellemzően sötét szemű, ez a trák típus, szemita típusnak is kinéz, én egyiptomi típusnak hívom, ez se szőrös,
- a közepes vagy magas, világos hajú, sötét vagy világos szemű, s enyhén kreolos vagy fehér bőrű, ez amolyan skandináv-mediterrán keveréknek néz ki, ez gyakorlatilag a szláv típus, kifejezetten nem szőrös,
- a tömzsi, erős csontozatű típus, sötét haj, sötét szem, s kreolos bőr, ez a híres “szőrös nő", bár ebből a típusból sem mindenki férfiasan szőrös, ez az ősbolgár típus.
Leegyszerűsítve és profanizálva tehát a három típus:
1. A fáraónő típus - alacsony vagy közepes méretű, sötét szemű és hajú, de a bőre nagyon világos. Nagyon lassan öregszik, s nincs se bajsza, se szakálla, túlsúly szinte sosem fordul elő.
2. A szláv szépség - szőke hajú, világos szemű, közepes vagy magas. Fiatalon még jól kinéz (én személyesen nem kedvelem ezt a típust fiatalon se), de hihetetlen sebességgel öregszik, majd gyakran 50 kilót hízik, s 40 évesen már saját anyja nővérének néz ki.
3. A parasztideál - tenyeres-talpas, bajuszos-szakállas teremtés, aki konzervnyitó nélkül kinyítja a konzervet és egy kézzel felemeli a kocsit kerékcseréhez. Már fiatalon is csúnya (legalábbis nekem az), de ez egyre fokozódik a korral. Arcbőre alapján mulattkeverék is lehetne.
Kérem a személyeskedés mellőzését. A feleségem NEM tipikus bolgár, mert részben idegen vérű. Azaz felesleges megnézni a fényképeit.
Hogy legyen azért képi anyag, ide teszek pár képet. Direkt középkorú bolgár politikusokat és médiaszemélyiségeket választottam. A középkorú kategóriát azért választottam, mert a fiatal nők esetében nehezebben észlelhetők a különbségek.
(a képeken: sorrendben a bal felső saroktól a jobb alsóig: Meglena Kuneva miniszterelnök-helyettes, Evgenija Zsivkova divattervező (Todor Zsivkov unokája), Maja Manolova ombudszman, Elena Joncseva újságíró, Lilijana Pavlova miniszter, Tatjana Doncseva volt parlamenti képviselő)
mennyire vagy te biztos, hogy az albánok az illírek leszármazottai?
ReplyDelete- - - -
úgy tudom, hogy a dalmát ellatinosodott (most meg már elszlávosodott) illír, ill.
a románok eredetileg ellatinosodott illírek voltak a mostani Bosznia hegyeiben.
aztán az avar/szláv vándorlás letolta őket Albánia ÉK-i részére, itt vették fel az albán jövevényszavakat és az görög keleti vallást. aztán később a bizánci birodalom nyomta fel őket ÉK felé, ekkor kezdték el felszedni a szláv jövevényszavakat.
Az albánok ugyanolyan kevertek, mint mindenki más, de ők nyelvileg nem vettek át idegen kultúrát. Ebben az értelemben ők az utódok.
ReplyDeleteA románok nagy kivétel: az egyetlen nép, mely megtartotta latin nyelvét a Balkánon. A többi balkáni újlatin nép asszimilálódott, legutoljára a dalmátok a XIX. sz. második felében.
Illír-albán kontinuitásra nincs bizonyíték, ellenérvek annál inkább.
ReplyDeleteEz így van: nem bizonyított ez az elmélet.
ReplyDeleteAkkor nem értem mi alapján állítod hogy ők az utódok
ReplyDelete