Elnökválasztás

Elnökválasztás, de nem az USA-ban, hanem Bulgáriában.

Holnap lesz Bulgária történelmének 8. elnökválasztása, ezen belül a 6. közvetlen választás (első két alkalommal még a parlament választotta az államfőt, 1992 óta  aválasztás közvetlen).

Egyedülálló Bulgáriában, hogy nem csak köztársasági elnököt, hanem köztársasági alelnököt is választanak. Bulgária az egyetlen európai ENSZ-tagállam, melyben létezik alelnöki poszt. (Azért írom így, mert Abházia a másik európai ország, ahol van alelnök.)

A bolgár köztársasági elnök gyenge, bár a gyakorlatilag kizárólag ceremoniális magyar köztársasági elnökhöz képest rendelkezik bizonyos többletjogokkal is. A bolgár köztársasági elnök többletjogai a magyar államfőhöz képest: az Alkotmánybíróság tagjainak egyharmadát ő nevezi ki, az  elektromos médiákat felügyelő Elektromos Médiák Tanácsának tagjainak egyharmadát saját hatáskörben nevezi ki, valamint a kémelhárítási és hírszerzési szervek vezetőinek kinevezése is kizárólagosan a köztársasági elnök jogköre. Ezek nem kormány-ellenjegyzéshez kötött ill. parlamenti vagy kormánydöntést hatályba léptető, formális kinevezési jogok, hanem valódi hatalmi jogosultságok: az államfő bármiféle egyeztetés nélkül azt nevez ki akit akar. Mindezt leszámítva, funkciója ceremoniális, az ország valódi vezetője a miniszterelnök.

a szavazólap

A jelöltséghez a követelményrendszer abszurdan alacsony, így most is 21 jelölt neve fog szerepelni a szavazócédulán, tehát a szavazócédula kb. 1 méter hosszú lesz. S lesz a szavazólapon az új "senkit se támogatok" opció is.

А jelöltek kb. fele fantomjelölt, azaz teljesen jelentéktelen, esélytelen, ismeretlen személy. Ez minden bolgár választás sajátossága. Viszont most más választásokhoz képest több a komoly, ismert jelölt.

Lássuk a fontosabb jelölteket!

A kormánykoalíció - mely jelenleg 3 pártból áll - képtelen volt közös jelöltben megállapodni, így mindegyik párt saját jelölttel indul. A miniszterelnök Bojko Boriszov pártja nőt indított, a parlament elnökét, a felmérések szerint 20 % szavazatra számíthat.

Cecka Cacseva, 58 éves jogász, a kormányfő pártjának jelöltje

A két kisebbik kormánypárt egyike, a liberális-konzervatív Reform Tömb Trajcso Trajkov volt minisztert indítja. A kormányt kívülről támogató - azaz a kormánykoalíciónak nem részei hivatalosan, de megszavazták a kormány megalakulását- nacionalisták közös jelöltet indítottak az ellenzéki nacionalistákkal, a jelölt Kraszimir Karakacsanov, a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet nevű nacionalista párt elnöke, parlamenti képviselő. Ez is bolgár sajátosság: az egyik kormánypárt közös jelöltet indít az egyik ellenzéki párttal!

Trajcso Trajkov, 46 éves közgazdász

Kraszimir Karakacsanov, 51 éves történész és jogász

A legnagyobb ellenzéki pártnak, a szocialistáknak nincs hivatalos jelöljük, a valóságban azonban van, csak az illető jelölt jogilag független, ez Rumen Radev tábornok, aki idén ment nyugdíjba a bolgár légierőtől. A felmérések szerint 17 % szavazatra számíthat. A kisebbik baloldali párt - mely  a szocialistákból szakadt ki pár éve, s valamivel balrább áll a centrum felé orientálódó szocialistákhoz képest - eredetileg közös jelöltet akart indítani a szocialistákkal, de nem sikerült megállapodniuk, így saját jelüljük van Ivajlo Kalfin, volt EP-képviselő és volt külgyminiszter személyében. Ismét helyi furcsaság: ez  akisebbik baloldali párt tavalyig a kormánykoalíció legkisebb, negyedik tagja volt.

Rumen Radev, 53 éves hivatásos katona

Ivajlo Kalfin, 52 éves közgazdász

A szocialista párthoz köthető további 3 jelölt! Függetlenként elindult Plamen Oresarszki, volt szocialista miniszterelnök, időközben beállt mögé a bulgáriai törökök pártja, valamint Tatjana Doncseva, volt szocialista parlamenti képviselő, aki pár éve kilépett a pártból. Doncsevát támogatja a volt cár volt pártja is, mely ma már parlamenten kívüli törpepárt. Egy volt szocialista párti miniszterelnök-helyettes, Alekszandar Tomov szintén indul a választásokon,  a felmérések szerint ő a legesélytelenebb hármójuk közül.

Plamen Oresarszki, 56 éves közgazdász

Tatjana Doncseva, 56 éves jogász

Alekszandar Tomov, 62 éves közgazdász

További 3 jelölt van még, akik ismert emberek, tehát rendelkeznek valamilyen eséllyel. Ketten milliárdosok, az egyik Veszelin Mareski, akinek 250 gyógyszertára van az országban (ahol most ezt írom is van 500 méteres körzetben két darab!), továbbá tavaly benzinkutakat is elkezdett felvásárolni, a másik Nikolaj Banev, befektetési alapkezelő. Mareski alapvetően centrista és mérsékelt, míg Banev baloldali és erősen oroszpárti. Reális esélyük egyiküknek sincs, a bolgár átlagember nem hisz a nagyon gazdag embereknek.

Veszelin Mareski, 49 éves üzletember

Nikolaj Banev, 57 éves üzletember

A harmadik tavalyig nacionalista színekben volt parlamenti képviselő, majd azonban szakított pártjával, miután az támogatni kezdte akormányt: Vеlizar Encsev, újságíró, volt nagykövet, volt hírszerző a kommunista titkosszolgálatnál.

Velizar Encsev, 63 éves újságíró

A bolgár politika sajátossága, hogy a bal-jobb ellentét nem a fő ellentét. Legalább ilyen erős a nyugatbarát-oroszbarát ellentét is. A jobboldali nyugatbarát ember inkább szavaz egy baloldali nyugatbarátra, mint egy oroszbarát jobboldalire, s ugyanez fordítva még erősebb: az oroszbarát antikommunista számára az oroszbarát kommunista mindenképpen a kisebbik rossz a nyugatpárti antikommunistához képest. A miniszterelnök pártja, a török párt, s a Reform Tömb NATO-pártiak erősen, a többi párt vagy enyhén NATO-párti, vagy egyenesen NATO-ellenesek, de a miniszterelnöki párt is mindig aláhúzza, hogy az orosz kapcsolat nagyon fontos. Gyakorlatilag az egyetlen erő, mely határozottan támogatja az oroszellenes szankciós nyugati vonalat a Reform Tömb.

Tovább fontos tényező a bolgár politikában a "török kérdés" - akit a törökök támogatnak, az esélytelenné válik.

Mostanában a migránskérdés is kiemelten fontos a kampányban. Gyakorlatilag mindenki kijelenti, hogy a magyar példát látja helyesnek. A szocialisták itt a kormányt azzal támadják, hogy az nem építi elég gyorsan a határkerítést. A múlt héten az EP-ben 3 bolgár képviselő megszavazott egy migránspárti határozatot, amire a reakció az lett, hogy a bolgár szocialisták elnöke kijelentette, hogy a 3 képviselő szavazatával a pártvezetőség nem ért egyet.

Mivel a győzelemhez 50 % kell, kizárt dolog, hogy bárki is nyerjen most azonnal. A második fordulóban pedig minden megtörténhet. Ott minden nem bal-jobb alapon fog eldőlni, hanem nyugati-orosz alapon: a nyugatpártiak elmennek majd szavazni a nyugatpártibb jelöltre, míg az ellentábor pedig a kevésbé nyugatpárti jelöltre.