Sosem értettem, miért kellett ezt az embert utálni.
Azt hiszem, a magát jobboldalnak nevező magyar politikai áramlat fő hibája az etnocentrizmus, erről már írtam máskor is. S a hagyományos magyar nacionalizmus hagyományos antiszemita eleme egy teljesen értelmetlen, mára erősen kontraproduktívvá vált jelenség. S bár az utóbbi 2 évben érzem az antiszemitizmus csökkenését olyan magyaroknál, akiknél ez alaptéma volt korábban, a jelenség még ma is túl erős.
Kertész egyetlen könyvét se olvastam Nobel-díja előtt, csak a Nobel-díja késztetett arra, hogy kezembe vegyem írásait. S azonnal pozitív meglepetést okozott számomra. Elfogultan azt hittem, a Sorstalanság valamiféle századik, régesrég megunt, dögunalmas zsidó holokauszt-jajjgatás lesz, amiből az ember ma már ösztönösen elalszik. S nem, a könyvről 10 oldal után rádöbbentem: nem, ez nem az, ez tényleg értékes, s általánosan fontos írás.
Ha van valaki, aki zsidóként felszólalt a holokausztkultusz ellen, az pont Kertész. S ha van valaki, aki nem áll ki a zsidó holokauszt bántóan rasszista egyediségtana mellett, az is pont Kertész.
Kertész gondolkodó ember volt, utálta az igazságtalanságot és a demagógiát, s képes volt saját magát is felülbírálni. Ez utóbbi az oka annak, hogy utolsó éveiben a ballib agytrösz már erősen fanyalogva emlegette Kertész nevét. A ballibek Kertésze ma már nem az Imre, hanem az Ákos nevű szerencsétlen véglényke...
Az meg, hogy amolyan Szentmihályi Szabó Péter - nyugodjon persze ő is békében - féle tehetségtelen ősbunkók gyalázták Kertészt teljesen lényegtelen kérdés.
A baj természetesen ezúttal sem Kertésszel volt, hanem a Sorstalanság témájával. A könyv lehet jó, lehet rossz, ez mit sem számít. A Nobel-díjat a mű a témája miatt kapta, ezt Kertész is nagyon jól tudta. Sajnos ugyanez a helyzet a Saul fiával is. Nemes Jeles csinálhatott volna sokkal jobb filmet is, ha más lenne a témája, még mindig csak fényképen látta volna az Oscar-szobrot. Ez az igazi baj. A holokauszt - üzlet annyira megutáltatta már a témát, hogy sokan már csak azért sem fogják megnézni a filmet. Ha a film más témájú és nem nyer Oscart (márpedig nem nyert volna), már eddig kétszer annyian megnézték volna Magyarországon, mint ahányan valaha meg fogják...
ReplyDeleteKedves Sebestyén úr!
ReplyDeleteBizonyára akkor is sokallná a témát, ha Hitler győz, és a magyarokat is a zsidók után küldik Auschwitzba.
Hitlerék terve ugyanis egy 300-400 milliós árja Európa volt kis népsűrűséggel.
Nagy-Magyarország 1960-ra, 65-re Gross-Ungarn lett volna magyarok nélkül.
Ezt nem hiszem. Mindenesetre örülök, hogy Hitler vesztett, A téma sokallása meg egész más ügy.
ReplyDeletePersze. Ha valaki kapargatja a témát, akkor előbb-utóbb eljut ahhoz a kérdéshez, hogy Horthy miért kötötte az ország sorsát olyanokhoz, akik ha győznek, nem csak a lengyeleket irtják ki, de a magyarokat is.
ReplyDeleteÉs már a lengyel kérdés is kínos ugyebár.
Mármint hogy támogattuk azokat, akik kiirtották volna a lengyeleket ha egy kis levegőhöz jutnak.
Úgyhogy ne is pedzegessük, mit tettek volna velünk.
Ugyebár.
Alapvetően nemigen volt más esély. Ez kb. olyan, mintha valaki azt kérdezné 2100-ban: miért nem lépett ki Orbán a NATO-ból 2016-ban?
ReplyDeleteNem így van. A szlovákok, horvátok, románok, ... is tudták, hogy őket ugyanúgy untermenschnek tekinti a náci fajelmélet, mint a magyart vagy akár a zsidót.
ReplyDeleteHorthy törleszkedése volt a trójai faló, amivel Hitler csatasorba állíthatta maga mellett a lenézett aljanépeket.
Enélkül nem kezdhetett volna háborút.
Mindenki ellen.
Csak az olaszokra meg a japánokra támaszkodva.
Hitler is tudott pragmatikus lenni.
ReplyDeleteTalán meg fog lepődni azon, amit mondok, de egyetértek. Hitler győzelme esetén pontosan az történt volna, amit Ön mond. A baj az, hogy az Ön állítása és az enyém között semmilyen logikai összefüggés nincs. Ha Hitler győz, megsemmisíti a magyarságot is, ez igaz. De nem így történt, viszont azóta "élvezzük" a politikai korrektség és a holokausztüzlet gyümölcseit. Mindkét mű a témája miatt kapta meg műfaja legnagyobb presztízsű szakmai díját, függetlenül attól, hogy azon belül milyen színvonalúak. Ez épp olyan tény, mint az Ön állítása.Ezt talán nem kellene úgy beállítani, mintha én Hitler győzelmét kívántam volna.
ReplyDeleteKedves Sebestyén úr!
ReplyDelete"Ezt talán nem kellene úgy beállítani, mintha én Hitler győzelmét kívántam volna."
Hol állítottam én azt, hogy Ön Hitler győzelmét kívánta volna?
"Ez épp olyan tény ..."
Hol a bizonyíték arra, hogy "Mindkét mű a témája miatt kapta meg műfaja legnagyobb presztízsű szakmai díját, függetlenül attól, hogy azon belül milyen színvonalúak." Vagyis hogy ez valóban "tény".
"A baj az, hogy az Ön állítása és az enyém között semmilyen logikai összefüggés nincs."
De van. Ugyanis könnyű legyinteni a zsidóirtrás felemlegetésére úgy, hogy a magyarság elkerülte ezt a sorsot. Egész más lenne a hozzáállás a dologhoz, ha a magyarságra is sor kerül. Pedighát ilyen értelemben mi is túlélők vagyunk, csak istenments hogy ez tudatosodjon bennünk.
Inkább szobrot állítanánk ugyebár azoknak, akik együttműködtek Hitlerrel a saját népük ellen. És legkevésbé rajtuk múlt, hogy nem vezetett mindez a magyar nép pusztulásához.
Kedves MaxVal!
ReplyDeleteLátom, fejlesztett a komment modulban.
Kiszedi az újsor karaktereket. Így teljesen összefolyik a komment egy sorfolytonos masszává.
Ezt maga a modul csinálja, akaratom ellenére.
ReplyDeleteAkkó rendicsek. Aszittem, maga reszelt valamit.
ReplyDeleteTisztelt ZorróAszter!
ReplyDeleteNem tűnt fel, hogy valaha is legyintettem volna a zsidóirtás felemlegetésére. Azt állítottam, hogy mindkét mű a témája miatt kapta meg a díjat. Ennyit, és nem többet. Hogy hogy jön ehhez az Ön mi lett volna, ha Hitler győz, kezdetű okfejtése, az rejtély számomra. Eszemben sincs bagatellizálni a holokauszt jelentőségét, de a huszadik században nem ez volt az egyetlen, és nem is a legtöbb áldozatot követelő népirtás. De tessék megpróbálni Oscart nyerni akár a ruandai népirtás, akár Szaddam Husszein kurdok elleni gáztámadása vagy a búr háborúban az angolok által koncentrációs táborba zárt asszonyok és gyerekek történetével. Aligha fog sikerülni.
Német győzelem esetén nyilván egyik alkotás sem születhetett volna meg, de nem a németek győztek. Így mindkét mű megszületett, és témájuk szinte predesztinálta, hogy díjnyertesek is lesznek, azok is lettek. Ha a zsidó helyett a roma holokausztról szólnának, akkor viszont valószínűleg nem lennének azok.
Kedves Sebestyén úr!
ReplyDeleteA zsidók ezt az eszmefuttatást szokták a holokauszt relatívizálásának nevezni. Nevezetesen, hogy mit kell ezen annyit rúgózni, mikor Dzsingisz kánnak állítólag több áldozata volt, mint Hitlernek. Sőt Sztálinnak 300 millió áldozata volt. Sőt 400 millió.
Legyintés:
Természetesen mivel nem videoblogban kommentelünk videokommenttel, a legyintést képletesen értetten.
Állítás: Ön tényekről beszélt, nem állításokról.