Saturday, April 9, 2016

Ateista téveszmék X. - egy videó cáfolata

Ismét egy ateista, aki nem ismeri azt, amit kritizál.

Az egyik magyar ateista szervezet aktivistája próbál cáfolatot mondani az Újszövetségről, miközben nem is ismeri kellően a témát.

A videót végigszenvedtem - a stílusa bántóan ignoráns és arrogáns -, íme ellencáfolatom, pontokba szedve:

  • Nem igaz, hogy minden keresztény hite a Biblián alapszik. Ez csak a protestánsokra igaz, akiknek az egyetlen forrásuk a Biblia. Az apostoli keresztények számára a Szent Hagyomány a forrás, melynek része - de csak része! - a Biblia.

  • Csak egyes marginális keresztény csoportok vallják, hogy az Ószövetség nem része a kereszténységnek. Azaz amikor ezt "cáfolod", valójában árnyékbokszolsz, ugyanis az általad cáfolt állítást NEM vallja a kereszténység.

  • Valójában a kereszténység egyes áramlatai között a vita csak az, hogy mi a viszony a Ó- és az Újszövetség között. A vita azonban a lényeget nem érinti: minden áramlat szerint az Ószövetség Jézus előtörténete, az ő várása. S szinte minden keresztény áramlat egyetért abban, hogy az Ószövetség szabályai nem érvényesek Jézus óta. Azok is egyetértenek ebben, akik szerint Istennek jelenleg két párhuzamosan működő szövetsége van hatályban: teológiailag ezt úgy mondják, diszpenszaciolizmus és szuperszesszionizmus, az előbbi szerint - ezt vallják egyes újprotestánsok - Istennek ma is érvényes a szövetsége a zsidókkal, s ezek kívül van egy másik szövetsége is, Jézuson keresztül, míg az utóbbi szerint - ezt vallják az apostoli egyházak és a hagyományos protestánsok - Isten zsidókkal kötött szövetsége megszűnt Jézus óta. Viszont mindkét csoport elkülöníti egymástól az Ószövetség erkölcsi és egyéb szabályait, s csak az erkölcsieket tartja hatályosnak. Ez alól csak egyes nagyon marginális újprotestánsok képeznek kivételt.

  • Az Ószövetség nem hagyagolható el, viszont valóban nem az a lényeg. A lényeg Isten (Jézus), s Jézus közvetlen működése az Újszövetségben van, ezért is ez a legfontosabb.

  • Máté, Márk, János és Péter annyira találkoztak Jézussal, hogy az apostolai voltak, pontosabban Márk nem volt apostol, de Jézus egyik követője volt. Azaz ismerték személyesen Jézust. A többi újszövetségi szerző közül Júdás és Jakab Jézus unokatestvérei voltak, azaz nemcsak ismerték Jézust, de rokonai is voltak. Lukács és Pál valóban nem ismerték Jézust, ők Jézus mennybemenetele után lettek csak keresztények. Hozzáteszem: nincs jelentősége annak, hogy ki ismerte személyesen Jézust.

  • Plagizálás. Ez nem plagizálás. Az egyezések oka: a szerzők ugyanazt a forrást alkalmazták, ugyanazt az eseményt írták le. Ha te és én elmegyünk megnézni a Csillagok Háborúja VII. részét és írunk róla, biztosan lesznek egyezések a két cikkben. Ez azt jelenti, egymásról plagizáltunk? Vicces, hogy egyszer az a bajod, hogy eltérések vannak az egyes biblia szerzők között, majd meg az, miért nincs elég eltérés köztük...

  • Hiteles történelmi bizonyíték. A Biblia nem hiteles történelmi bizonyíték, hanem hitbuzgalmi írás. Ez az egyetlen célja: tudatosítani Istenről, a megváltásról. A Biblia azonban se nem történelemkönyv, se nem enciklopédia, de még teológiai szakkönyv se.

  • Igen, vannak elletmondások a Bibliában. Ennek oka: nem egy ember írta az egészet. Ha többen beszámolnak ugyanarról, mindig lesznek eltérések. Ezt megláthatod magad is: elmész a haverjaiddal, családoddal valahová (buliba, kirándulni, színházba, mindegy), majd megkérsz mindenkit, írjon az eseményről. Meg fogod látni: lesznek komoly eltérések a leírásokban. Miért? Mert így működik az emberi agy: mindenki mást tart fontosnak, ami miatt egyesek pontatlanul emlékeznek majd.

  • Az Újszövetség - és az egész Biblia - tökéletes, de ez nem azt jelenti, hogy hibátlan. Tökéletes arra, amire íródott, de másra nem.

  • Kevered az egyes írások megírásának idejét (ez minden esetben az I. sz. közepe és vége, talán legkésőbb a II. sz. eleje) és a Bibliába való bekerülésük idejével. A Biblia mai alakját hivatalosan csak a IV. sz. végén nyerte el, a hippói zsinat hozott erről döntést 393-ban. A gyakorlatban azonban már a II. sz. végén egyetértés volt az Egyházban, hogy mely újszövetségi iratok tekintendők a Biblia részeként.

  • Jézus egyes tanításai valóban nem újak, a kereszténység nem vadonatúj. Viszont ebben a formában a keresztény tanítás igenis új, senki más nem foglalta ezt az egészet pont így egybe. Logikád alapján a paprikás csirke nem új étel, mert már korábban is létezett rántott csirke és töltött paprika, azaz a paprikás csirke "lopás" - nem, nem igaz, a paprikás csirke új étel, annak ellenére, hogy egyetlen összetevője se új. Ami pedig a kereszténységet illeti, a helyzet még egyértelműbb: igenis vannak olyan elemei, melyek annak idején, az első században igenis nagyon szokatlannak számítottak, teljesen újnak.

  • Csak szellemi lényként Jézust csak egyes eretnekek képzelték. A keresztény tanítás szerint Jézus egyszerre Isten és ember, s ez az egyik legalapvetőbb dogma. Azaz nem igaz, hogy sokféle elképzelés volt Jézusról.

  • Jézus mint zsidó rabbi, aki nem Isten - ezt csak egyes eretnekek mondták, a zsidó-keresztények, akik egy I. sz. eretnekség voltak. A keresztény tanítás ezt mindig elvetette. Természetesen zsidó rabbi is volt (hiszen tanított, s a tanítókat rabbinak mondták), de nem csak ez.

  • Az Újszövetség nem él meg az Ószövetség nélkül - így igaz, ezt mondja a kereszténység is...

6 comments:

  1. Kedves MaxVal!

    A kereszténység történetében igenis sokféle vélekedés volt Jézusról. Az is, hogy csak próféta volt. Nem isten. És ez a vélekedés volt az általános a Pál előtti egyházban. Azt, hogy Jézus kettős természetű, azt parancsszóval a császár rendelte el. Maga persze azt mondja erre, hogy a Szentlélek sugallatára.

    Azt, hogy milyen volt a korai egyház, nehezen fejthető vissza. Ugyanis a niceai zsinat után tűzzel-vassal pusztították minden nyomát.

    Az apokrif evangéliumokat és egyéb dokumentumokat.

    De a lényeg: a niceai hitvallást a zsinat előtt senki se vallotta teljes egészében. Nicea előtt mindenki eretnek volt.

    Még Jézus is.

    ReplyDelete
  2. Volt egy helyes véledés és több helytelen.

    Nem igaz, hogy a császár részt vett volna a kettős természet kérdésében. Ami tény: a negyedik zsinaton a császár a kettős természet tanítását támogatta az egyes természettel szemben. Viszont az egyes természet hívei sem állították, hogy Jézus ne lett volna Isten. Csak más volt az isteni-emberi rész viszonyának a magyarázat.Ha érdekel, elmondom neked ezt részletesen is.

    A korai egyház volt az, mley megőrizte a tanítást. S ez az, ami Niceában írásba lett öntve.

    Nicea nme hozott semmi újat.

    ReplyDelete
  3. Persze hogy érdekel.

    Csakhogy a korai egyház egyáltalán nem volt egységes. Az apokrif evangéliumok mutatják, hogy mennyire nem. És hogy a Jézus testvére vezette jeruzsálemi központ szerint Jézus csak próféta volt, nem isten. Ezért történt a nulladik egyházszakadás, és nem azért, hogy körül kell-e metélkezni vagy meg kell-e tartani a sábeszt.

    ReplyDelete
  4. Ez nem igaz. Jakab szerint is Isten volt Jézus. Az ebionitákat éppen ő zárta ki, mert azok szerint Jézus csak próféta volt.

    ReplyDelete
  5. Legalábbis a katolikus egyháztörténészek szerint a niceai zsinat után.

    ReplyDelete
  6. "Jézus mint zsidó rabbi, aki nem Isten – ezt csak egyes eretnekek mondták, a zsidó-keresztények, akik egy I. sz. eretnekség voltak." - nemcsak.

    Az unitáriusok is ezt tanítják a jelenben. (Persze ortodox és katolikus szemmel ők eretnekek, de nem ezzel vitatkozom, hanem a múlt idővel és,h csak az első században volt ilyen.)

    ReplyDelete