Monday, December 12, 2016

Hogyan ne legyünk idióták?

A maximalizmus igencsak káros dolog, mert az ember előbb-utóbb belefárad.

31262418591_9a1f2e3f22_zIsmerek olyan embereket, akik célul tűzik ki, ők márpedig kitörnek a liberális rendből, az igazságtalan társadalomból, a fogyasztói elhülyülésből. Nos, a legtöbbjük csúnyán végzi: miután rájön, hogy nem képes kitörni, feladja az egészet.

Olyan ez kicsit, mint a fogyókúra: sokan ott követik el a hibát, hogy drasztikus eredményeket várnak gyorsan, majd mikor ez nem következik be, feladják, s még jobban meghíznak, mintha el se kezdtek volna fogyókúrázni.

Az életet illetően ugyanazt javaslom, mint amit a dietetikusok a fogyókúrával kapcsolatban: mértékletesség, türelem, kímélet, céltudatosság, értelem.

Az ezredforduló környékén teljesen elmerültem a fogyasztói társadalomban, s rádöbbentem hamarosan: az életem teljesen értelmetlenül elfolyik valahová, magam sem tudom hová. Akkoriban még liberális voltam, ennek ellenére azt éreztem, ez így abszolút értelmetlen.

Mit tesz ilyenkor az ember? Elkezd radikálisan változtatni, majd abból nem sül ki semmi. Van pl. ez a divat, hogy "nekem nincs tévém". Pedig miért ne lenne? Pl. hiába nincs tévéd, ha az interneten hülyeségeket nézel.

Megosztom, hogy én mit NEM csinálok, csak pár dolog, de azt hiszem értelmes pontok:

  • Nem nézek sóműsorokat, értelmetlen vetélkedőket, tehetségkutatókat, reggeli beszélgetős műsorokat, egyéb bulvárt a tévében. Szinte kizárólag csak közéleti műsorokat nézek tévében.

  • Úgyszintén nem nézek filmet kereskedelmi csatornán, ahol reklám van. Ha véletlenül felfigyelek egy jó filmre valamelyik kereskedelmi csatornán, letöltöm a netről, majd megnézem reklám nélkül.

  • Nem járok moziba, az új filmeket letöltöm a netről, s ha jók, végignézem őket.

  • Nem követem figyelemmel a sztárok, celebek életét semmilyen formában, ilyen hírek csak véletlenül jutnak el hozzám.

  • Nem olvasok semmilyen bulvár jellegű sajtót.

  • Elvetésük helyett pont az ellenkezőjét teszem: intenzíven használom a modern technikákat. A FaceBook pl. egy nagyszerű eszköz médiák követésére. Az okostelefon nagyszerű arra, hogy az ember útközben hallgasson értelmes anyagokat: nem feltétlenül csak zenét, hanem akár hangkönyveket, előadásokat is. A laptop és a tablet pedig nem feltétlenül értelmetlen játokokra kell, hanem olvasásra hosszabb úton.


Figyelem: minden elentétes véleménnyel szemben a netről való illegális letöltés nem erkölcstelenség! A kultúra közös tulajdona az emberiségnek, annak kisajátítása profit célolból erkölcstelen. Természetesen vigyázni kell, mert a hatalom esetleg megtorolhatja a törvénysértést (ez a veszély szerencsére Kelet-Európában nem túl nagy, azaz Magyarországon se az), de erkölcsi furdalásunk ebből ne legyen: minden kultúra és minden tudás szabad!

Mindezzel sok időt spórolok. S bár most sincs annyi időm, amennyi kellene (ennek oka: a kényszerű munkába járás), mégis hatalmas mértékben megnőtt az időm a 15 évvel ezelőtti állapothoz képest.

 

19 comments:

  1. A lopást marxista humbuggal megideologizálni igazi birca módszer. Nem csalódtam, hozod a formád.

    ReplyDelete
  2. Miért lenne lopás az, ami nem az? Az emberi törvények sokszor ellentmondanak a józan észnek.

    ReplyDelete
  3. És még egy értelmetlen kérdéssel is próbálod védeni a védhetetlent.

    Valaki más termékét eltulajdonítani lopás. Legyen az egy bögre az ajándékboltban, egy kiló szalámi, vagy bármilyen szellemi termék. A szalámilopást is meg lehet ideologizálni, hogy jogod van nem éhenhalni, de attól még lopás. A bögrelopást is meg szokták magyarázni, "ez nem ér ennyit, ezért elteszem ingyen". Ez is lopás. Ha neked nem ér meg három reklámszünetet a film, kapcsolj más csatornára, vagy egyáltalán ne nézd a filmet, de a letöltés akkor is lopás.

    ReplyDelete
  4. Abból indulsz ki, hogy a szellemi munka eredménye egy "termék". Ez a kapitalizmus állítása, de aki ezzel nem ért egyet, azt ezen az alapon állva nem lehet meggyőzni az igazadról.

    Először tehát arról próbálj bárkit is meggyőzni,h létezik "szellemi termék". Ez nem triviális dolog, mert ha a szalámit ellopod attól, aki azt tulajdonolja, akkor neked lesz eggyel több szalámid, neki meg eggyel kevesebb. Ha a bögrét lopod el a tulajdonosától, akkor neki lesz eggyel kevesebb bögréje, neked meg eggyel több. Nyilvánvalóan látszik,h kinek és hogyan okoztad a kárát.

    De ha letöltesz egy filmet, azzal nem marad lejátszandó film nélkül a mozi. Sokkal áttételesebb a kár: te már nem fogsz bemenni a moziba,h megnézd azt a filmet. És végső soron a film dúsgazdag finanszírozójának lesz picit kisebb az extraprofitja a befektetésén. Tehát tulajdonképpen nem is a szellemi munka végzőjét károsítod meg.

    ReplyDelete
  5. A szellemi illetve kutúrális tevékenység munka.
    Az emberiségnek ugyanúgy nem érdeke, hogy például egy tehetséges író vagy festő ne tudjon megélni a munkájából, mert a közönség ingyen kapja meg ezt a munkát, mint ahogyan az se érdeke, hogy valamilyen aljas burzsuj forgassa ki őt az őt megillető díjazásból, mint ami általában az irodalommal, találmányokkal történni szokott.

    Például a hajócsavar vagy a porzsák nélküli porszívó esetében a feltalálójával történt. Vagy azzal a magyar íróval, akinek a varázslóiskolás regényét az angol kiadó visszautasította, majd nemsokkal később kijött a Henry Potter ugyanattól.

    ReplyDelete
  6. Igen, a szellemi termék egy kapitalista fogalom, mi pedig kapitalizmusban élünk, a törvény is definiálja és védi is. Az hogy mennyire tartatják be az más kérdés. Büszkén hirdetni hogy lopsz parasztság, másokat is arra buzdítani ugyancsak.

    Szépen levezetted a Marxista megközelítést, kár hogy eljárt felette az idő.

    ReplyDelete
  7. Nem azt állította,h legális, hanem azt,h szerinte nem erkölcstelen.

    Kapitalizmusban élünk, a kapitalizmus diktálja a törvényhozóknak,h mi legyen a törvényben, ezért nevezi lopásnak a törvény azt, ami mások szerint (az erkölcseik szerint) nem lopás.

    Van az úgy,h a törvény és az erkölcs ellentmond egymásnak.

    Az erkölcs szerint az a lopás, amivel konkrétan kárt okozol valakinek. Ha olyasvalaki tölt le saját használatra egy filmet, aki amúgy sem menne el moziba, az nem károsítja meg a film forgalmazóját. A forgalmazó kára csak akkor jelentkezne, ha a letöltő amúgy elmenne a moziba, és megvenné a jegyet. Ha kizárólag az a két alternatíva van,h:

    1. XY letölti a filmet, és megnézi
    2. XY nem tölti le a filmet, és nem nézi meg pénzért sem

    akkor XY fenti választásától teljesen független a film tulajdonosának (forgalmazójának/bármilyen értelemben vett birtokosának) a bevétele. Nem történt kára azzal, ha XY a második alternatíva helyett az elsőt választotta.

    Ez nem marxizmus, hanem józan paraszti ész.

    ReplyDelete
  8. A szellemi munka bizony munka, viszont a szellemi munka eredménye nem biztos,h termék. (A festő és az író művét ebből a szempontból nehéz hasonlítani, mert a festmény egyúttal egy tárgy is, ami ha itt van, akkor nincs ott. Az irodalmi mű annyi példányban létezik, ahány ember elolvassa.)

    Ugye a gyereknevelés is egy nagyon komoly munka, talán a legfontosabb munkája egy embernek. Mégsem gondoljuk azt,h akkor ő ezért a munkájáért kapjon valami megfelelő bért, a felnevelt gyereket pedig használatba veheti az, aki az érte járó bért kifizette.

    ReplyDelete
  9. Szerintem ezt a szellemi termék előállítója dönti el, hogy ingyen elérhetővé teszi azt, vagy sem. Ha nem, akkor bizony lopás, függetlenül attól hogy megnézné-e pénzért vagy sem, akármilyen gyenge erkölcsű ember próbálja is kimagyarázni. A színház bejáratánál sem kezdesz el balhézni, hogy van ott pár üres hely, hadd nézd már meg ingyen, úgysem fizetnél érte.

    ReplyDelete
  10. A szellemi tulajdon kérdése nem olyan, mint aminek láttatni próbálod.

    ReplyDelete
  11. A tudás nem használható extraprofitra, az ezt lehetővé tévő szabályozás semmis, pont. Egykor a rabszolgaszökés is bűncselekméynekl minősült az USA-ban. Az is semmis volt erkölcsileg.

    ReplyDelete
  12. Extraprofit csak a fideszpropagandában létezik, ilyen tudományos fogalom nincs. Ha valamit drágának találsz akkor nem veszed meg és nem használod, ennyi. De ha némi erkölccsel rendelkezel, akkor nem dicsekedsz azzal hogy ellopod. A kollektivizmus pont ugyanannyira nem működik a szellemi termékekre sem, mint a gazdaság többi részére. Ha a világ többi részén is úgy gondolkodnának, ahogy te, már rég nem lennének könyvek és filmek. Te csak elevickélsz a többség farvizén.

    ReplyDelete
  13. "A kollektivizmus pont ugyanannyira nem működik a szellemi termékekre sem"

    Ez bizony nagy igazság. Legfőbb bizonyíték erre,h nincsenek és soha nem is voltak népdalok sem népballadák. Csak és kizárólag individuális szerzők által megírt művek.

    ReplyDelete
  14. Évtizedek óta nem születnek népdalok és népballadák, és a régieket sem védi szerzői jog.

    ReplyDelete
  15. Az extraprofit egy köygazdasági fogalom, a Fideshez semmi köze.

    ReplyDelete
  16. Igen, de én nem arról beszéltem, hogy a munka fogalma milyen irányokban terjeszthető még ki.

    Hanem arról, hogy a társadalomnak nem érdeke, hogy az ellopható szellemi termékeket el is lophassák.

    Hanem az a társadalom érdeke, hogy az írók, egyéb művészek, feltalálók anyagilag is élvezhessék a munkájuk értékét.

    Illetve hogy nem csak az internetes megosztók teszik ezt, hanem a kiadók, képkereskedők, tanulmányokat hasznosító gyárak is kifosztják többnyire ezeket az embereket.

    És mint mondám, ez egyáltalán nem érdeke a társadalom egészének sem.

    ReplyDelete
  17. Linkelj néhány tudományos értékű publikációt a fogalom tisztázására.

    ReplyDelete
  18. A szellemi termékek lopkodása a kapitalizmusban nagyipar.

    Érdemes megnézni, hogy lett a CP/M operációs rendszerből Microsoft DOS, a Xerox Lab grafikus operációs rendszeréből Windows.

    Vagy mi lett a hajócsavar feltalálójával. Vagy mondjuk a porzsák nélküli porszívó feltalálójával.

    ReplyDelete
  19. Ez így van, elég sajnálatos, de születnek újabb és újabb törvények ezek kivédésére.

    De még a Microsoft sem próbálja beadni az embereknek, hogy "a tudás mindenkié, ezért nem erkölcstelen a lopás".

    ReplyDelete